4. évfolyam, 3. szám

Absztrakt

Korábban Magyarországot korábban Kelet-Európa egyik legígéretesebb gazdaságaként tartották számon, de az eltelt évtizedben bekövetkező változások aggodalomra adnak okot.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr. Jeszenszky Gézával az észak-atlanti együttműködés perspektívájáról, és arról az értékrendi közösségről, ami összekapcsolja az együttműködésben részt vevő országokat. Ez az értékrendi kapcsolat meghatározza a szövetségi rendszer kül- és gazdaságpolitikáját is, új fejlődési pályát teremt a közösség minden tagja számára.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített Dr. Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanárral, az MTA doktorával, biztonságpolitikai szakértővel. A beszélgetés témája az európai hadiiparfejlesztés, és azok geopolitikai, gazdasági, valamint katonai hatásai.

Absztrakt

Minden szakmának megvan a sajátos nyelvezete, amely egyben egy meghatározott gondolkodásmódot is tükröz. Nincs ez másként a közgazdaságtanban sem. Ennek a szakmai nyelvnek fontos részét képezik azok a mantraszerű tételmondatok, amelyek tömören foglalják össze a szakma alapelveit. A közgazdaságtanban számos ilyen jól bevált mantra létezik, amelyeket bármely kérdésre ismételni lehet tv stúdiókban, vagy az online térben. Széles a repertoár: kezdve a „nincsen ingyen ebéd” vészjósló figyelmeztetésétől, a „szabad piac” lelkes skandálásán át egészen az „állam rossz gazda” kinyilatkoztatásig.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A kereskedelmi kamarák világszerte kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások támogatásában. Alapvető feladatuk, hogy hídként működjenek a vállalkozások és a kormányzati intézmények között, képviselve az üzleti közösség érdekeit, és elősegítve a gazdasági növekedést, a versenyképesség növelését, valamint az üzleti környezet fejlesztését. Ezen felül a kamarák olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint képzési programok, piaci információk biztosítása és a jogszabályoknak való megfelelés elősegítése. Ezek a szolgáltatások különösen értékesek azon kkv-k számára, amelyek új piacokra kívánnak belépni vagy tevékenységüket szeretnék bővíteni. A helyi vállalkozások népszerűsítésével és az együttműködés ösztönzésével a kamarák erősítik a helyi és nemzeti gazdaság fenntartható fejlődését. Az Európai Kereskefelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambers) az OECD-vel közösen készített egy jelentést a kamarák szerepéről a vállalkozási készségek és képességek fejlesztésében. A jelentés teljes egészében itt érhető el: https://www.eurochambres.eu/wp-content/uploads/2024/06/OECD-Eurochambres-ICC-2024_Chambers-of-Commerce-and-the-business-of-skills.pdf

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Polónyi István „Az iskola romokban – Helyzetjelentés a hazai oktatásról és a humánerőforrás helyzetéről a 21. század negyedének végén” című műve 2025-ben jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. A kötet célja a jelenlegi magyar köz- és felsőoktatás helyzetképének feltárása, tágabb perspektívába helyezve az ország humánerőforrásának jelenlegi állapotával kapcsolatban.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Ritter Tibor, a Világpolitika és Közgazdaságtan egyik alapítója 1972-ben készítette el doktori értekezését, amiből részletet közlünk. Tibor témája és következtetései ma sem vesztettek aktualitásukból, ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Az OECD a tagországok multidiszciplináris kormányközi szervezete, amely egyre több nem tagállamot is bevon a munkájába a világ minden régiójából. Fő célja ma az, hogy segítse a kormányok közötti együttműködést egy erősebb, tisztább és igazságosabb világgazdaság kialakítása érdekében. Az OECD régóta támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) az üzleti világ folyamatosan változó kihívásaiban való eligazodásban. Az utóbbi évek globális gazdasági változásai még sürgetőbbé tették ezeket a kihívásokat. A kkv-k számára mindig is nehézséget jelentett a tőkéhez való hozzáférés, de a mai bizonytalan gazdasági környezetben – a kockázatkerülő hitelezés, az emelkedő infláció és a járvány utáni helyreállítás közepette – ez minden eddiginél nehezebb. Az OECD 2023-ban jelentetett meg jelentést a kkv-k fenntartható finanszírozásáról, ami összefoglalónk alapjául szolgál. A jelentés teljes egészében itt érhető el: https://www.eurochambres.eu/wp-content/uploads/2023/09/Access-to-sustainable-finance-for-SMEs.pdf

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A haveri kapitalizmus („crony capitalism” vagy „cronyism”)) a Wikipédia egyszerű megfogalmazása szerint „a politikai közbeszédben használt pejoratív kifejezés, amely olyan helyzetet ír le, amelyben a vállalkozások az államhatalommal való szoros kapcsolatból profitálnak, akár versenyellenes szabályozási környezet, akár közvetlen kormányzati támogatás és/vagy korrupció révén.” [1] Kissé részletesebben: „a haveri kapitalizmusra olyan rendszer, amelyben a politikai hatalomhoz közel álló, a politikát kialakító és végrehajtó személyek nagy gazdasági értékkel bíró szívességeket kapnak. Ezek a kedvezmények lehetővé teszik, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szereplők magasabb hozamot érjenek el, mint ami egy olyan gazdaságban érvényesülne, ahol a termelési tényezők piaci árait alkalmazzák. Gyakran a termelési tényező, amelyet olcsón biztosítanak a haveroknak, a tőke. Az olcsó hitelt a kormány által ellenőrzött bankokon keresztül juttatják el a haverok vállalkozásaihoz. Ez a fajta jogosultság egyébként nem igényel állami bankrendszert. A haveri kapitalista rendszerek esetében még a magánbankárok is rávehetők arra, hogy hitelt nyújtsanak a bennfenteseknek, amennyiben cserébe a bankárok maguk is kapnak valamilyen gazdasági előnyt a kormánytól. A havert azzal is jutalmazhatják, hogy magasabb árat számíthatnak fel a termelésükért, mint amit a versenypiacon érvényesíthetnének. Az előny egyik igen gyakori formája, hogy egy előnyben részesített gazdasági csoportot hivatalos vagy kvázi hivatalos monopóliummal ruháznak fel, lehetővé téve ezzel, hogy monopoljáradékot szerezzen.” (Haber, 2002: xii) Nagyon egyszerűen fogalmazva: „A haveri kapitalizmus más néven járadékvadászat.” (Rubin, 2016: 106)

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Jelenleg a világ két nagy erőközponttal rendelkezik. Döntő kérdés, hogy Oroszország melyikhez csatlakozik. Ez a német-orosz kapcsolatokat akadályozó Brzezinski doktrína változtatására kényszerít. Európa – túl politikai széttagoltságán – nem tud egy egységes harmadik erőközpont szerepében fellépni, mert két irányú függőségben szenved döntően a reál-gazdaságában: technológiailag az USA-tól, technikai és ritkafém-import terén Kínától.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

2024 novemberében, a magyarországi európai uniós (EU) elnökség véghajrájában, Budapesten tárgyaltak az Európai Politikai Közösség országainak vezetői. Az ülésen sarkalatos pont volt Európa versenyképességének fejlesztése, valamint az ehhez tartozó, innovációt segítő szakpolitikai háttér megalkotása (Európai Tanács, 2024). Erre válaszul az Európai Bizottság 2025. január 29-én adta ki a „Versenyképességi Iránytűt”, ezzel egyértelmű gazdasági iránymutatást adva a Bizottság 2024-2029. évi pénzügyi ciklusához. Ehhez az Európai Bizottság egy versenyképességi koordinációs eszközt fog javasolni az Európai Tanácsnak és Parlamentnek, hogy az EU-s és nemzeti szakpolitikák a lehető leghatékonyabban tudják a célkitűzéseket implementálni.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A bankrendszerek szerkezetét régóta a pénzügyi szabályozás és a gazdasági stabilitás sarokköveként tartják számon. A hagyományos közgazdasági elméletek elsősorban a piaci hatékonyság, a tőkeallokáció és a prudenciális felügyelet szerepét hangsúlyozzák a bankintézmények kialakulásában és működésében. Az utóbbi években azonban mind több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszerek nem csupán gazdasági konstrukciók, hanem mélyen beágyazódnak a politikai intézményi környezetbe is.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

(Charles Guay-Boutet, Mathieu Dufour: Estimating the relationship between EROI and profitability of oil sands mining, 1997–2016) Eredetileg megjelent: Ecological Economics 217 (2024) 108072

Absztrakt

Find the abstract in English here.

Tényleg olyan racionálisan döntünk, mint ahogy gondoljuk? Mik befolyásolják a mindennapos gondolatmeneteinket? Hogyan születnek meg a benyomásaink? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket feszeget Daniel Kahneman a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében, melyért 2002-ben a közgazdaságtani Nobel-emlékdíjat is elnyerte. A pszichológia és a közpolitika nagytudású szakembereként rengeteg tudományterületen volt jártas, tudásának sokrétűsége visszaköszön könyvének minden egyes oldalán.

Absztrakt

Find the abstract in English here.

A bemutatott könyv szerzője Bod Péter Ákos, neves közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Közgazdasági diplomáját is a Corvinuson szerezte 1975-ben (akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen) ezután pedig tanítani kezdett a magyar egyetemek mellett külföldieken is, emellett pedig az ENSZ tanácsadója is volt a fejlődő világban. A rendszerváltás után először ipari és kereskedelmi miniszter volt, majd 1991 és 1994 között az MNB elnöki tisztségét töltötte be. Számos szakkönyv és szakcikk szerzője, rendszeresen publikál gazdaságpolitikai kérdésekről.

Absztrakt

Hungary used to be viewed as one of the most promising economies in eastern Europe, but it has since become a cause for concern.